- - ORSZÁGOS - - 
KÉKTÚRA
___________

index.html:

Egy kaland
Keresztül Magyarországon
másfélmillió lépésben 

Országos Kéktúra

Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, Írott-kőtől Hollóházáig tartó, folyamatos, jelzett turistaút. A hossza több mint 1100 km. Ez Magyarország és Európa első hosszútávú turistaútja, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával része az Országos Kékkörnek.
Teljesítése semmilyen kötöttséggel nem jár, az útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk hazánk életéről, tájairól, megismerhetjük mindennapjait, lakóit, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépségeit.
Az útvonalon a Magyar Természetjáró Szövetség létrehozott két jelvényszerző túramozgalmat: az Országos Kéktúrát, illetve a Gyermek Kéktúrát.
Ezek teljesítése feltételekhez kötött. 

A Természetjáró
elindult több úton 

Elindult a termeszetjaro.hu, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) túra- és látnivaló-ajánló online szolgáltatása. Az oldalon az ország egész területét felölelő, részletes túraadatbázis mellett egy helyre gyűjtve találhatóak meg Magyarország legszebb természeti és kulturális értékei, valamint a túrázók számára fontos további hasznos információk, helyszínek adatai. A térképes online adatbázisban a rendszeres túrázókon kívül a hétvégi kirándulást tervezők, családdal, gyerekekkel útra kelők is megtalálhatják a nekik megfelelő célpontokat, útvonalakat.

Kékinfó
  Hossz: 1164 km
​  Szakaszok: 27 db
​  Bélyegzőhelyek: 151 db
​  Szintemelkedés: 31.425 m
​  Szintcsökkenés: 31.980 m
​  Teljesítők száma (2018. 02. 28-ig): 6124 fő
______
turainfo.html:

Az országos kéktúra útvonala

Kékinfó
Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyeiÍrott-kő és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1164,1 km hosszan jelzett turistaút.

Az Országos Kéktúra célja, hogy a jelvényszerző túra résztvevői a rendszeres természetjárás során megismerjék hazánk természeti szépségeit, tájait, lakóinak életét, országunk történelmét, kulturális kincseit.
Az Országos Kéktúra útvonala azon kék sáv jelzésű turistaút, amely a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig vezet. Hossza 1164,1 km.
A tényleges túratáv, valamint a nyomvonal időnként elkerülhetetlen módosítások miatt változhat. Az új nyomvonal kijelölése vagy a nyomvonal megváltoztatása minden esetben a Magyar Természetjáró Szövetség joga és feladata.

 ______
szakaszok.html:

Szakaszok

A túramozgalom hossza: 1164,1 km
Bélyegzőhelyek száma: 151 db

A Vas megyei Írott-kő csúcsától a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó, mintegy 1160 kilométer hosszú, huszonhét szakaszra felosztott túraútvonal Magyarország 79 kistáját érinti.

Az Országos Kéktúra nyomvonalának kialakítása az 1930-as évek elején vette kezdetét, s bár napjainkban is előfordulnak apróbb változások, érdemben közel hatvan esztendő múltán, a nyolcvanas évek végén fejeződött be. Az Országos Kékkör legemblematikusabb jelvényszerző túramozgalmának teljesítéséhez 151 különböző bélyegzőlenyomatot kell összegyűjteni.

________________________

<table>
<tr>
<th >Szakasz</th>
<th >Végpontok (-tól, -ig)</th>
<th >Táv (km)</th>
<th >Szint (+/- m)</th>
<th >Idő <small>(óra&#160;: perc)</small></th>
</tr>
<tr>
<td>1. sz. túra</td>
<td>Írott-kő – Sárvár vá.</td>
<td>69,5</td>
<td>+541/-1265</td>
<td>18:11'</td>
</tr>
<tr>
<td>2. sz. túra</td>
<td>Sárvár vá. – Sümeg vá.</td>
<td>72,3</td>
<td>+553/-518</td>
<td>18:58'</td>
</tr>
<tr>
<td>3. sz. túra</td>
<td>Sümeg vá. – Keszthely</td>
<td>43,8</td>
<td>+792/-836</td>
<td>12:11'</td>
</tr>
<tr>
<td>4. sz. túra</td>
<td>Keszthely – Tapolca</td>
<td>27,0</td>
<td>+510/-509</td>
<td>7:35'</td>
</tr>
<tr>
<td>5. sz. túra</td>
<td>Tapolca – Badacsonytördemic vá.</td>
<td>16,7</td>
<td>+477/-394</td>
<td>4:57'</td>
</tr>
<tr>
<td>6. sz. túra</td>
<td>Badacsonytördemic vá. – Nagyvázsony</td>
<td>45,4</td>
<td>+1646/-1340</td>
<td>14:02'</td>
</tr>
<tr>
<td>7. sz. túra</td>
<td>Nagyvázsony – Városlőd-Kislőd vá.</td>
<td>24,1</td>
<td>+603/-557</td>
<td>7:00'</td>
</tr>
<tr>
<td>8. sz. túra</td>
<td>Városlőd-Kislőd vá. – Zirc vá.</td>
<td>41,0</td>
<td>+1128/-1045</td>
<td>12:03'</td>
</tr>
<tr>
<td>9. sz. túra</td>
<td>Zirc vá. – Bodajk, Csókakő v.mh.</td>
<td>58,9</td>
<td>+1338/-1578</td>
<td>16:53'</td>
</tr>
<tr>
<td>10. sz. túra</td>
<td>Bodajk, Csókakő v.mh. – Szárliget vá.</td>
<td>49,7</td>
<td>+1322/-1235</td>
<td>14:34'</td>
</tr>
<tr>
<td>11. sz. túra</td>
<td>Szárliget vá. – Dorog vá.</td>
<td>65,1</td>
<td>+2000/-2098</td>
<td>19:32'</td>
</tr>
<tr>
<td>12. sz. túra</td>
<td>Dorog vá. – Piliscsaba vá.</td>
<td>18,6</td>
<td>+504/-402</td>
<td>5:27'</td>
</tr>
<tr>
<td>13. sz. túra</td>
<td>Piliscsaba vá. – Hűvösvölgy</td>
<td>20,9</td>
<td>+541/-529</td>
<td>6:07'</td>
</tr>
<tr>
<td>14. sz. túra</td>
<td>Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út)</td>
<td>14,2</td>
<td>+496/-602</td>
<td>3:45'</td>
</tr>
<tr>
<td>15. sz. túra</td>
<td>Rozália téglagyár (Bécsi út) – Dobogó-kő</td>
<td>22,2</td>
<td>+1058/-486</td>
<td>7:17'</td>
</tr>
<tr>
<td>16. sz. túra</td>
<td>Dobogó-kő – Visegrád, komp</td>
<td>24,2</td>
<td>+611/-1200</td>
<td>7:02'</td>
</tr>
<tr>
<td>17. sz. túra</td>
<td>Nagymaros, komp – Nógrád</td>
<td>38,7</td>
<td>+1571/-1465</td>
<td>12:15'</td>
</tr>
<tr>
<td>18. sz. túra</td>
<td>Nógrád – Becske</td>
<td>60,2</td>
<td>+1806/-1839</td>
<td>18:02'</td>
</tr>
<tr>
<td>19. sz. túra</td>
<td>Becske – Mátraverebély v.mh.</td>
<td>69,6</td>
<td>+2047/-2087</td>
<td>20:43'</td>
</tr>
<tr>
<td>20. sz. túra</td>
<td>Mátraverebély v.mh. – Mátraháza</td>
<td>27,6</td>
<td>+1303/-774</td>
<td>9:05'</td>
</tr>
<tr>
<td>21. sz. túra</td>
<td>Mátraháza – Sirok v.mh.</td>
<td>21,6</td>
<td>+854/-1424</td>
<td>6:48'</td>
</tr>
<tr>
<td>22. sz. túra</td>
<td>Sirok v.mh. – Szarvaskő vá.</td>
<td>19,9</td>
<td>+582/-512</td>
<td>5:55'</td>
</tr>
<tr>
<td>23. sz. túra</td>
<td>Szarvaskő vá. – Putnok vá.</td>
<td>57,3</td>
<td>+2085/-2164</td>
<td>17:44'</td>
</tr>
<tr>
<td>24a. sz. túra</td>
<td>Putnok vá. – Aggtelek</td>
<td>31,1</td>
<td>+672/-460</td>
<td>8:52'</td>
</tr>
<tr>
<td>24b. sz. túra</td>
<td>Aggtelek – Bódvaszilas</td>
<td>31,4</td>
<td>+943/-1138</td>
<td>9:20'</td>
</tr>
<tr>
<td>25. sz. túra</td>
<td>Bódvaszilas – Boldogkőváralja v.mh.</td>
<td>62,7</td>
<td>+1190/-1192</td>
<td>17:35'</td>
</tr>
<tr>
<td>26. sz. túra</td>
<td>Boldogkőváralja v.mh. – Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely)</td>
<td>51,6</td>
<td>+1580/-1557</td>
<td>15:39'</td>
</tr>
<tr>
<td>27. sz. túra</td>
<td>Bányi-nyereg (Sátoraljaújhely) – Hollóháza</td>
<td>42,9</td>
<td>+1460/-1345</td>
<td>13:08'</td>
</tr>
<tr>
<td></td>
<td>Összesen:</td>
<td>1128,2</td>
<td>+30213/-30550</td>
<td>332:24'</td>
</tr>
</table>

_____________
tortenet.html:

Szent István vándorlás

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.
Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében
Emléktábla az Országos Kéktúra megindításának 50. évfordulójára a Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásán

Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében

A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvaj-hegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg az első Kéktúra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

Országos Kéktúra

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kéktúra útvonala mentén címet viselte.
1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Országos Kékkör

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.
Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.
______________________
belyegzofuzet.html:

Országos kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet 

A teljesítők ebbe a hivatalos igazolófüzetbe, annak megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel tudják igazolni az adott szakasz bejárását, így az OKT teljesítését.

Az új igazolófüzet és útvonalvázlat az alábbiakat tartalmazza:

​  Az Országos Kéktúra ismertető kiírását a hozzá tartozó gyakori kérdésekkel, válaszokkal.
​  A Gyerekkéktúra kiírását.
​  A szerkesztés lezárásáig ismert OKT nyomvonalat és a hozzá tartozó bélyegzőhelyeket,  útvonalvázlat formájában.
​  Az összesített és szakaszbontású adatokat: távolságokat, szintemelkedéseket és menetidőket.
​  Rövid ismertetőt a turistajelzésekről.
​  Névmutatót.
​  Jegyzeteléshez elegendő helyet.
​  A teljes útvonal széthajtható áttekintő térképét és magassági profilját.